A hosszú tél és hideg után a 8. héten robbanászerűen elindult a 2010. év pollenszezonja, kezdődhet az allergiások felkészülése a nehezére.

A 7. héten még csak néhány városban regisztrálták a mogyoró , a ciprus- és tiszafafélék, valamint az éger virágporszemeit, de leginkább még csak alacsony koncentrációban és csak a hét végén 1-2 napon. A 8. hét végén azonban a napsütés és meleg hatására egyszerre több növény pollenszórása is elindult - jelentette az Országos Környezetegészségügyi Intézet.

Egy nemrégiben publikált tanulmány szerzői szerint valóban lehet összefüggés a gyermekkori allergia és "túl tiszta" városi környezet között: az eredmények szerint az egyik autoimmun betegség kockázata a felére csökkent azoknál, akik egyéves koruk előtt tanyasi környezetben nevelkedtek. Más kutatások szerint az is segíthet megelőzni az allergiára és az asztmára való érzékenységet, ha otthonunkban kutyát vagy macskát tartunk, ez az elmélet azonban egyelőre nem kellően bizonyított.

 

Akinek tünete volt a tavalyi tavaszi-nyári-őszi időszakban, azoknak a megfelelő kezelés hiányában várhatóan idén is panaszai jelentkeznek. A hatékony kezelés alapfeltétele az alapos kivizsgálás, mely allergológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatot jelent.

 

Fontos az orrkagylók, az orrsövény teljesen fájdalmatlan, műszeres vizsgálata, hogy az esetleges anatómiai eltéréseket, orrsövényferdülést, orrpolipokat diagnosztizálják. Ezek az állapotok az allergiás nátha kezelését jelentősen befolyásolhatják.

Február végén, március elején megjelennek a levegőben a korai fapollenek. Ettől kezdve ősz végéig folyamatosan számolni kell a szezonális virágporokkal. Az allergiás náthától szenvedők tüsszögnek, eldugul és folyik az orruk. Panaszaikat gyakran kötőhártya-gyulladás, szemviszketés, könnyezés kíséri.

Évről évre nő a légúti allergiában szenvedők száma. Ennek több oka van, például környezetünk és életmódunk gyors változása, a fokozódó légszennyeződés, valamint genetikai okok.

 

Végre itt van a tavasz, de ez egyet jelent az allergiaszezon kezdetével is.

Elsőként a mogyoró és égerfa pollenjeire allergiás betegeknek kell figyelniük arra, hogy megkezdjék a terápiás megelőzést tüneteik mérséklésére. Ezt követően kezdődik a ciprus - és tiszafafélék virágzása, őket követi a nyár, a kőris, a nyír, majd fokozatosan a juhar, fűz és a platán pollenszórása, május végén, illetve júniusban pedig a hársfa zárja a sort.

A hosszú és hideg tél ellenére az allergiások egy része már küszködik a tünetekkel, március végétől pedig elkezdődik az allergiaszezon. A betegek többsége tüneti, gyógyszeres kezelésben részesül, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem támogatja az alternatív megoldásokat.

Javulóban van az időjárás, így hamarosan megjelennek a korán virágzó fák pollenjei a levegőben, április végétől pedig a fűpollen okozhat kellemetlen tüneteket az allergiásoknak - mondta az InfoRádiónak Kósa Lajos a Magyar Allergológiai Társaság főtitkára.

 

 

Az asztma, az elhízás, a viselkedési zavarok és más krónikus betegségek az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az amerikai gyermekek körében, amit részben a környezeti változásokkal és a betegségek gyakoribb diagnosztizálásával magyaráznak.

A Massachusettsi Általános Gyermekkórház kutatói Jeanne Van Cleave orvos vezetésével három csoport gyermekben vizsgálták a legalább egy évig tartó betegségek előfordulását. Az első, 2000 gyermekből álló csoport vizsgálatát 1988-ban kezdték meg.

A betegségnek négy alapvető típusa van: tartósan súlyos, tartósan középsúlyos, tartósan enyhe és időszakos enyhe. 

• Az asztmás rohamok tipikusan epizódszerűek. A rohamok közt eltelt idő mérhető napokban, hónapokban, esetleg években is.
  
• A nagyrohamnak általában vannak árulkodó előjelei, de ezek egyénenként változnak. Néhány embernek viszket az álla vagy a torka, kiszárad a szája, fájdalmat érez köhögéskor, szorít a mellkasa, esetleg fáradt lesz és ingerlékeny.

A veszélyeztetett családból származó gyerekek (ahol például mindkét szülő asztmás) általában genetikusan vannak kitéve annak, hogy asztmás tüneteket mutassanak már életük korai szakaszában. Gyerekeknél gyakran nehéz felismerni a betegséget, mert a zihálást okozhatja allergia vagy vírusfertőzés is. Néhány gyerek kinövi, néhányuknál maradnak a fulladási rohamok, másoknál a helyzet rosszabbodhat is. Ez utóbbiaknál állítják fel később az asztma diagnózisát.

A Duke Egyetem Orvosi Központ kutatói úgy tűnik, megoldották az orvosokat régóta foglalkoztató rejtélyt: miért szenved olyan sok asztmás beteg GERD-től, azaz gastro-oesophageális reflux betegségtől.

A két betegség közötti kapcsolatra először az 1970-es évek közepén figyeltek fel a klinikusok. Azóta vizsgálatok kimutatták, hogy az asztmás betegek 50-90 százalékánál előfordulhat a GERD valamilyen formája. De vajon a GERD okozza-e az asztmát, vagy pont fordítva?