A betegségnek négy alapvető típusa van: tartósan súlyos, tartósan középsúlyos, tartósan enyhe és időszakos enyhe. 

• Az asztmás rohamok tipikusan epizódszerűek. A rohamok közt eltelt idő mérhető napokban, hónapokban, esetleg években is.
  
• A nagyrohamnak általában vannak árulkodó előjelei, de ezek egyénenként változnak. Néhány embernek viszket az álla vagy a torka, kiszárad a szája, fájdalmat érez köhögéskor, szorít a mellkasa, esetleg fáradt lesz és ingerlékeny.

 

A hörgőszűkület és ezáltal fulladást okozó, idült hörghurut kezelésére használt eddigi gyógyszerek csak rövid ideig csillapították a tüneteket és a panaszok néha csupán ismételt alkalmazás esetén enyhültek megfelelően.

Az idült, hörgőszülettel járó tüdőbetegség, amit angol neve alapján világszerte a COPD betűszóval jelölnek, a földkerekségen mindenütt előfordul, és miatta 210 millió ember időnként nehezen kap levegőt. Az Európai Unió országaiban a COPD diagnózissal kezelt betegek száma az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint 82 millió lehet.

Mivel a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is megterhelést jelent a szervezetnek, jó ha tudjuk, hogyan védekezhetünk a por ellen?

A szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A por a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, és vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.

Az elmúlt napokban a kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt a levegő szennyezettsége az ország számos területén jelentősen megemelkedett - közölte a környezetvédelmi tárca.

A szállópor koncentrációja - még a helyi szennyezéstől távol elhelyezett háttér mérőállomásokon is - meghaladja az egészségügyi határértéket, illetve több mérőállomás környezetében elérte vagy meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket is. A minisztérium ezért arra kéri a lakosságot, hogy kerüljék a forgalmas utakat, csomópontokat, aki teheti használja a tömegközlekedést, és ne fűtsön fával vagy szénnel.

Az erőteljes fékezéskor felszabaduló anyagok károsítják a tüdősejteket, bizonyították be svájci kutatók - igaz, egyelőre csak laboratóriumi körülmények között.

 

 

A Particle and Fibre Toxicology c. szaklapban megjelenő cikkből megtudhatjuk, hogy a vészhelyzetben történő intenzív fékezés a legkárosabb, de a normális fékezés is okozhat sejtkárosodást. Barbara Rothen-Rutishauser és Peter Gehr (Berni Egyetem), valamint Michael Riediker (lausannei Munkaegészségügyi Intézet) laboratóriumi körülmények között tüdősejteket helyeztek a fékezéskor felszabaduló anyagok közelébe, hogy vizsgálják a károsító hatást.

 A légzőrendszer működése

 

A légzőrendszer feladata, hogy biztosítsa a szervezet és a külső környezet közötti gázcserét, ide tartozik az oxigén felvételének és a szén-dioxid leadásának folyamata.
A légzőrendszer a tüdőlebenyekből, a ki-és bevezető légutakból és a tüdőt mozgató pumpából (mellkasfal és légzőizmok) áll. A külső levegő a tüdőbe kerül és a tüdőlégzés során az ott található levegővel kicserélődik. A tüdőlégzés elsődleges
feladata az alveolusokban található levegő állandó oxigén és széndioxid koncentrációjának biztosítása.

 Sókamra, sólámpa, sópipa, sóbarlang: hogyan működnek és mire jók ezek a manapság növekvő népszerűségnek örvendő természetgyógyászati módszerek?
 

 

 

 

 

Bár már a régiek is használták a sós fürdőt feszültségoldásra, izom- és ízületi problémák kezelésére, bőrfertőtlenítésre, a légúti betegségek gyógyításában a sóbányák termeiben kialakított kórházak, szanatóriumok csak az 1850-es évek óta és először Kelet-Közép-Európában terjedtek el.

Néha elég kitárni az ablakot, egy mélyet szippantani a friss levegőbe, s máris felüdülünk. Ha minden megfelelően működik, észrevétlenül, csöndben lélegzünk, mintha mi sem történne. Közben az életet adó oxigént szívjuk be. Hova is?

Miért van az önálló anyagcserével rendelkező sejteknek szüksége oxigénre? Az oxigén a sejtekben lejátszódó anyagcserén belül az égéshez - az oxidációs folyamatokhoz - szükséges. Valamennyi sejt egy apró erőmű ugyanis, mely üzemanyag elégetésével jut energiához.

Az allergiával együtt az asztma korunk népbetegsége. Az asztma rohamokban jelentkező légzési nehezítettséget okozó kórkép. A betegség azért alakul ki, mert vagy a légutak gyulladása, vagy a különböző külső ingerekre adott fokozott válaszreakciók következtében légúti szűkület jön létre. A betegség általában rohamokban jelentkezik, a gyógyszeres kezelés hatására a tünetek oldódnak, illetve az esetek többségében megszűnnek. A betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet.