Az egész tavasszal tüsszögő és könnyező allergiás betegek sok esetben saját maguk követnek el hibákat, ezek miatt nehezebb kordában tartani az allergiájukat - figyelmeztet az Amerikai Allergológiai-, Asztma- és Immonológiai Kollégium.

Az allergiaszezon kezdetével érdemes megfontolni az alábbi tippeket, hogy megelőzzük a tüneteket:

1. Nem mindenki tudja pontosan, mire is allergiás. A tavaszi allergiára panaszkodók több mint kétharmada valójában egész évben allergiában szenved.

Folyamatosan ellenőrzi az Európai Bizottság, hogy jár-e bármilyen negatív hatással az emberi egészségre az izlandi vulkánkitörés miatt a magas légrétegekben terjedő szennyezés, de a nemzetközi egészségügyi szervezetektől kapott információk alapján ezen a téren egyelőre nincsenek komolyabb aggodalmai - jelentette ki hétfőn az Európai Unió végrehajtó testületének egyik szóvivője.

Hozzátette, hogy a vulkáni hamu öt kilométernél magasabban található a levegőben, tehát a föld közeli légrétegek esetében egyelőre nem tartanak veszélyes mértékű szennyezéstől.

Senkinek sem kell aggódnia az izlandi vulkán hamuja miatt – jelentette ki egy német geofizikus csütörtökön. Bernd Zimanowski, a Würzburgi Egyetem fizikai földrajz tanszékének professzora szerint a vulkáni hamu csak akkor lenne káros az egészségre, ha valóban nagyon magas koncentrációban jelenne meg. Erről azonban jelenleg szó sincs. A tudós hangsúlyozta: nincs benne semmi radioaktív vagy mérgező.

A geofizikus elmondta, az izlandi vulkán hamuja – mint bármely vulkáni hamu – nagyon apró, többnyire üvegrészecskékből áll, amelyek a magma finom elaprózódása során keletkeznek.

Az allergia a szervezet szokatlanul erős immunválasza az amúgy ártalmatlan anyagokra, mint a pollen, a macskaszőr vagy a mogyoró. Az Egyesült Államokban jelenleg a lakosság mintegy 54 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. A mostani allergiások száma közel ötszöröse a 30 évvel ezelőttieknek, ennek oka pedig egyelőre ismeretlen.

Mi lehet ennek az oka?

 

Túl piszkos a környezetünk

A szmog és a különböző légszennyeződések rontanak az allergiások, különösen az asztmások állapotán, és kiváltó okként is szolgálhatnak.

A legújabb felmérések tanúsága szerint egyre nő az allergiások száma fejlettebb országokban, és ez nem csak a szezonális allergiákra vonatkozik.

Az ételallergiák előfordulása különösen megnőtt az utóbbi években. 1997 és 2007 között a gyermekkori ételallergiák előfordulása 18 százalékot nőtt az Egyesült Államokban.

"Az óvodák manapság már szinte mindenhol mogyorómentes óvodák: egyszerűen olyan magas a mogyoróallergia előfordulásának aránya, hogy jóformán nem is találkozunk ezzel az élelmiszerrel" - nyilatkozta Dr.

Emberek milliói számára lehet hasznos a Pennsylvaniai Állatorvosi Egyetem immunológiai felfedezése. A kutatók az immunrendszerben korábban nem leírt sejtpopulációt azonosítottak, mely kétélű fegyver lehet a szervezet számára: ezek a sejtek harcolnak a fertőzésekkel szemben, azonban a káros immunválasz allergiához és asztmához vezethet.

Ezt a populációt multipotens őssejteknek nevezik. Úgy tűnik, az aktiváció az allergénnel való találkozás, illetve féregfertőzés hatására következik be, és egyike az immunrendszer legkorábbi válaszreakcióinak.

Nem számít, milyen gyakran takarítunk, a port valahogy sosem sikerül teljesen kiirtani. De honnan jön az a sok por?

Az Environmental Science and Technology című lapban nemrég megjelent cikk szerint a legtöbb por a házon belülről származik.

Bár a por ártalmatlannak tűnhet, a legújabb elemzések szerint nagy koncentrációban tartalmaz DDT-t, ami egy 40 évvel ezelőtt betiltott rovarölőszer.
A porban ezen kívül találtak még ruhaanyag maradványokat, bútor és tégladarabkákat, halott rovarok maradványait, emberi bőrt és poratkákat.

Az időjárásváltozás következményeit sok esetben még a tudósok sem látják előre. Annyi azonban bizonyos, hogy a betegek már most is a megszokottnál intenzívebb panaszokkal küzdenek.

A korábbi években a növények virágzása a pollennaptárban leírtak szerinti sorrendben követte egymást. A tavalyi és az idei évben azonban a megszokott rend felborult. A hosszúra nyúlt téli időszak után szinte egyik napról a másikra köszöntött be a tavasz. Ennek következtében például a korábban már januárban-februárban virágzó mogyoró és éger pollenszórása most egybe esik a márciusi allergén növények - nyír, nyár, kőris - virágzásával.

A környezeti változások hatására nemcsak a korábbi betegek állapota romlik, de egyre többeknél jelentkezik érzékenység.

 

A klímaváltozás több szempontból jelentősen megnehezíti az allergiás betegek számára a tünetek kezelését -magyarázza dr. Magyar Donát, aerobiológus. A környezetszennyezés következtében létrejövő magasabb szén-dioxid koncentráció és a hőmérséklet emelkedésének együttes következtében a parlagfű pollentermelése és virágzásának időtartalma megnő.

Csúcsidőszakában van a ciprus- és tiszafafélék virágzása, erősödik a nyár, a kőris, a szil, a nyír és a fűz pollenszórása.
A napsütéses, meleg idő következtében a 12. héten az országos összpollenterhelés nagy mértékben emelkedett – az előző heti terhelésnek közel kétszeresét mérték, ami magasabb, mint az előző évi legmagasabb heti összpollenszám - áll az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentésében. Az átlagos tendenciától eltérően néhány állomáson csökkent az összterhelés – a legerősebben Pécsett, Zalaegerszegen és Győrött.

 

Az év nagyobbik fele gyakorlatilag „allergiaidény”, tavasztól őszig tart. Bizonyos allergének csak rövid ideig keserítik meg életünket, de vannak olyanok is, melyek hónapokon át befolyásolják mindennapjainkat. Alábbi cikkünkben a fontosabb allergizáló növényeket gyűjtöttük össze!

Ha viszont nem szeretné az allergiszezont tüsszögve tölteni, még most jelentkezzen be sóterápiás kezelésre!

Ernyősök

sárgarépa, kapor, lestyán, kömény, zeller, koriander, petrezselyem
Virágzás: májustól novemberig.

Nyúlszőr allergia, toll és plüss, locsolókölni, tojás...

A nyúlszőr allergia a tesztek eredményei szerint nem ritka, a tünetek között szénanátha, asztma és csalánkiütés is szerepel. Ha házi kedvencként a nyulat választjuk, lehetőség szerint tartsuk a kertben vagy az erkélyen. Rendszeresen fürdessük, és a szőrét keféljük át, a ketrecét tisztítsuk meg, az almot cseréljük, így csökkenthető a lakásban elszóródó allergén mennyiség. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szüksége

s lehet.

Nyuszi, barka, locsolókölni, tojás. Az ünnep elengedhetetlen kellékei, sokak számára jelenlétük mégis többet árt, mint gondolnánk.

Mire lehetünk allergiásak?
Például a barkára.

 Barka
A húsvéti dekoráció elengedhetetlen kelléke. A gyerekek is kedvelik, selymes puhasága miatt, felnőttként pedig szívesen dobjuk fel a lakás hangulatát egy csokor vázába helyezett barkával. A köznyelv „barkának" nevezi a fűzfa vesszőin található szórt állású rügyeket, és néha magát a fűzfavesszőt is.