A téli influenzás időszakban általában a visszafogottabb étkezéseket javasolják megbetegedett családtagjaiknak. Az erős diéta azonban legyengíti az immunrendszert, és szabad utat enged a vírusoknak.

A drasztikusan csökkentett, szervezetünkbe bevitt kalóriák megnehezítik testünk védekezését a vírusokkal szemben - feltételezik amerikai kutatók, miután a jelenséget egereken végzett kísérletek során már bebizonyították.

Forrás: Webbeteg

Az influenzavírus tovább marad életképes a levegőben akkor, ha az abszolút páratartalom alacsony, állapították meg amerikai tudósok. Ezzel tudományosan bebizonyosodott az az ősi tapasztalat, hogy a hideg téli hónapokban több ember betegszik meg influenzában, mint máskor.

Forrás: Független hírügynökség

Tudósok végre kiderítették, hogy miért pont télen van influenzajárvány: a vírus a hideg és száraz levegőt szereti. Ráadásul a szervezetünk a hidegben nem tudja elég gyorsan eltakarítani a kórokozót.

Eddig nem tudtuk a választ arra az egyszerű kérdésre, hogy miként terjed az influenza, és hogy a járvány miért éppen télen vonul végig a fél világon. Egy 1919-es orvosi feljegyzésnek hála új kísérleteket indítottak a témában, így minden kiderült az ádáz kórokozóról.

Ezen valószínűleg sokan gondolkodnak így a járvány kellős közepén. Az influenzavírusok egész évben léteznek, mégsem hallani arról, hogy valaki nyáron betegedne meg ebben az igen kellemetlen és bizonyos esetekben súlyos szövődményekkel járó nyavalyában.

Születtek persze az idők során mindenféle elméletek arról, hogy miért télen támad a régen spanyolnátha néven emlegetett influenza, és valamennyi igazságtartalma valamennyinek van.
Az egyik szerint például a járványok kialakulásának az az oka, hogy a hideg évszakban többet vagyunk zárt helyiségekben és kevesebbet szellőztetünk, így könnyebben átadjuk egymásnak a betegséget.

Közismert, hogy az allergiásoknak a legveszélyesebb "ellenségei", leggyakoribb allergénjei éppen a közvetlen életterükben fordulhatnak elő legnagyobb számban.

Így például folyamatosan küzdeniük kell a lakásban előforduló háziporatka, penészgomba ellen, hiszen alapvetően meghatározza az állapotukat, találkoznak-e allergénekkel az otthon töltött idő alatt, vagy legalább ilyenkor viszonylagos védettséget élvezve, meg tud pihenni szervezetük. Gyakrabban és körültekintőbben kell takarítani tehát minden olyan lakásban, ahol allergiás családtag is él.

A közhiedelemmel ellentétben az allergiásoknak nem használ a páradús levegő. Még az asztmások is jól teszik, ha körülbelül 50 százalékos páratartalomnál megállnak, mert az ennél magasabb páratartalmú közeg jó élettér az atkáknak. Ha csak lehet, fogják vissza a fűtést is, ne legyen 20 foknál melegebb a lakásban.

Egy megkérdőjelezhető népi bölcsesség szerint egy gyerek akkor egészséges, ha mire felnő, "megeszik egy kiló piszkot". Ennek igazságtartalma annyi, hogy a lakókörnyezet túlzott sterilitása valóban nem egészséges, mert nem teszi lehetővé, sőt megakadályozza, hogy az első életévekben kifejlődjön, maximális teljesítőképességet érjen el az immunműködés.

Egy új kutatás szerint a széles körben használt fájdalomcsillapító, az acetaminofen összefüggést mutathat a gyógyszert szedő  felnőttek és gyermekek asztmájával és szénanáthájával.

A kanadai Brit Kolumbiai Egyetem kutatói 19 vizsgálat összesen 425 ezer résztvevőjének adatait elemezték és összehasonlították az asztma kockázatát az acetaminofen-szedéssel. Kiderült, hogy az asztma átlagolt kockázata az acetaminofent szedők körében 1,63, míg a gyermekeknél 1,47-1,60.

Az erőteljes fékezéskor felszabaduló anyagok károsítják a tüdősejteket, bizonyították be svájci kutatók - igaz, egyelőre csak laboratóriumi körülmények között.

A Particle and Fibre Toxicology c. szaklapban megjelenő cikkből megtudhatjuk, hogy a vészhelyzetben történő intenzív fékezés a legkárosabb, de a normális fékezés is okozhat sejtkárosodást. Barbara Rothen-Rutishauser és Peter Gehr (Berni Egyetem), valamint Michael Riediker (lausannei Munkaegészségügyi Intézet) laboratóriumi körülmények között tüdősejteket helyeztek a fékezéskor felszabaduló anyagok közelébe, hogy vizsgálják a károsító hatást.

A klasszikus szépségápolás mellett a só jó a pattanás, illetve a pattanásos bőr, az ekcéma és a pikkelysömör kezelésére, kedvezően befolyásolja – enyhíti a tüneteit –az izomgörcsöknek, reumatikus megbetegedéseknek, keringési- és idegrendszeri rendellenességeknek.

Pattanásos bőr kezeléséhez keverj össze fele-fele arányban gyógyiszapot és tengeri sót, majd dörzsöld át vele a problémás bőrterületet. Az így kapott "massza" kivonja a bőrből a felesleges faggyút, a sóban lévő ásványi anyagok pedig segítenek helyreállítani a bőr normális faggyútermelését.

Készíts bőrkisimító sófürdőt: tegyél 30 dkg tengeri sót a fürdőkádba, majd engedj rá meleg vizet (37-39 fokos). Közben melegíts meg 4 dl tejet, adj hozzá 2 dl mézet, és öntsd a fürdővízhez. Lazíts legalább 15-20 percet a kádban, majd alaposan zuhanyozz le. (Ha száraz a bőröd, kevesebb sót és több tejet adj a vízhez!)

Elsősorban karcsúsít – persze, ez nem jelenti azt, hogy elfelejtheted a jól bevált diétádat, és agyon sózhatod az ételeket. Ám bőrradírként használva, jelentős elhalt hámrétegtől szabadítja meg a testedet, és emellett látványosan feszesebbé is teszi a bőrödet, amitől szemlátomást karcsúbbnak tűnsz.

A test radírozása talán a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módja a bőr megújításának. Otthon is elkészítheted, előnye, hogy kényelmesen, a saját recepted szerint állíthatod össze, és pontosan annyit, amennyi egy alkalomra elegendő.

„Csíp, szárít, viszket…” – gondolod? Pedig, elég egy „kezelés”, hogy függővé válj: már egy néhány perces kúra után kiderül, hogy a só csodára képes.

A holt-tengeri só szépségre és egészségre gyakorolt pozitív hatása nem új keletű felfedezés – emberek milliói használják már kétezer éve.

A víz sótartalma 30%-os, de magas a sejtanyagcseréhez, valamint a szervezet regenerálódásának elősegítéséhez szükséges ásványi anyag koncentrációja is.

A levegőben nagy mennyiségű, különböző eredetű részecske lebeg. 

Magas hegyvidéken az ember által egy légvételkor belélegzett kb. félliternyi levegőben mintegy százezer porszem található. Az alföldi területeken ez már félmillióra emelkedik. Városban az 5. emelet magasságában eléri az 50 milliót; -az 1. emelet magasságában másfél milliárd; -a felnőtt ember fejmagasságában ötmilliárd, -egy gyermek magasságában, pedig már ötvenmilliárd részecske található minden egyes lélegzetvételnyi levegőben!

A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz. Legismertebb tulajdonsága az édesvízénél lényegesen magasabb sótartalma. Ez az érték átlagosan 35‰ (3,5%), ami azt jelenti, hogy minden liter vízben 35 g só (főként nátrium-klorid) található oldott állapotban.

Az emberi sejtek között lévő ozmotikus folyadékban a só koncentrációja csak 9‰ (fiziológiás oldat), emiatt a tengervizet ivóvízként az ember nem tudja tartósan használni. Épp ezért, hajótörötteknek jó tudni, hogy a felnőtt ember napi konyhasó-szükséglete normális körülmények között (a mérsékelt égövön) kb.

IGEN!

A sószoba az ionizált só tisztító hatásának köszönhetően 99,9%-ban baktériummentes.

Így nem kell attól tartania, hogy megfertőződik a nyílt napon!

Legyen a vendégünk és tapasztalja meg a sóterápia számos jótékony hatását!

Részletek - >

Szeretné kipróbálni a sóterápiát mindenféle elkötelezettség nélkül?

December 3-án megteheti, mert nyílt napot tartunk!

Néhány fontos információ a nyílt nappal kapcsolatban:

• A kezeléseket minden egész órakor indítjuk (11:00, 12:00, 13:00... stb.) és 45 percig tartanak
• Két kezelés között 15 perces szellőztetéssel és újabb besózással gondoskodunk arról, hogy minden vendégünk azonos körülmények között pihenhessen
• A két szobából az egyikbe szülőket is várunk gyermekekkel, itt sok-sok játékkal foglalhatja le magát a legfiatalabb korosztály.