Az influenza nagyon kellemetlen, tünetei hasonlóak a náthához, kiegészítve némi izomfájással, hidegrázással és lázzal. A testhőmérséklet a vírusoknak köszönhetően akár negyven fokra is rúghat, a tünetek eleinte csak torokfájással és orrfolyással jelentkeznek. Később jellemző a fáradtság, levertség, fejfájás, szédülés, hasmenés és a köhögés is. Az influenza nagyon megviseli a szervezetet, hanyag kezelése akár tüdőgyulladást is okozhat.

Ősi gyógymód, de még ma is az egyik leghatékonyabb: megfázás esetén a helyi meleg alkalmazása. Erre szolgál a gőzölés (vagyis inhalálás) és az annál sokkal egyszerűbben kivitelezhető "lámpázás", vagyis az infralámpa használata. Az infrasugarak ugyanis behatolnak a mélyebb területekre, mint pl. az orr melléküregeibe, és azokat felmelegítve segítik elő a gyógyulást, illetve akadályozzák meg a súlyosabb tünetek kialakulását.

A lakásban a szokásosnál is gyakrabban kell szellőztetni!

Mit tegyünk, ha megfáztunk?

A legfontosabb továbbra is a C-vitamin. Legalább ilyen lényeges a bőséges folyadékfogyasztás: meleg, de nem forró teát (a forróság ugyanis tönkreteszi a C-vitamint), gyümölcslét ajánlunk a legszívesebben.

Az orrdugulás ellen vény nélkül kaphatók orrcseppek, a megfelelőt annak ára, illetve alkalmazásának kényelmessége alapján érdemes kiválasztani. Ne feledjük, hogy gyerekek sok esetben nem kaphatják a felnőttek részére rendelkezésre álló szereket!

 

A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. A viszonylag enyhe megbetegedés miatt legyengült szervezetet ugyanis ilyenkor könnyebben érik el a más betegséget előidéző kórokozók. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrunkból kifújt váladék színesedik, a zöld, sárga váladék megjelenése már baktériumok jelenlétére utal.

Előzzük meg!

Sok mindent tehetünk a betegség megelőzéséért; környezetünk védelméről.
Saját védekezőképességünket a jól ismert C- vitaminnal javíthatjuk.

 

Sokféle, egymástól kisebb-nagyobb mértékben különböző vírus okozhatja a megfázást. Ezek mind szeretik a nedves, nyirkos időt, és keresik a kisebb ellenállóképességű embereket. Általában nem okoznak komolyabb megbetegedéseket, csak nagyon sok kellemetlenséget.

Az egyik legjellemzőbb tünet a nátha: az orrból csepegő váladék ilyenkor víztiszta, és az orr nyálkahártyájának megduzzadása miatt az orron át történő légzés is nehezített. Noha az nagyon is fontos volna, hiszen a belélegzett levegőnek fel kell melegednie testünk hőmérsékletére, s e folyamatban az orrban található, elsősorban ezt a hőszabályozási funkciót ellátó hajszálérgomolyag nagy szerepet játszik.

A régi vágású családorvosok egyik legkedveltebb szava volt az "ágynyugalom". Mit is jelent ez?

Azt, hogy a szervezetünk időt, lehetőséget kap arra, hogy teljes energiáját a gyógyulásra összpontosíthassa. Pihenéssel, kellemes meleggel segítünk visszanyerni erőit, ráadásul ez idő alatt a stressztől is megkíméljük.

Érdemes a lehető legjobban előkészülni, hogy zavartalanul tölthessük a regenerálódásra, gyógyulásra szánt időt.

Apróságok, de fontosak lehetnek: készítsünk oda az ágy mellé mindent, amire szükségünk lehet, hogy ne kelljen kiugrálni.

Egészségesen mindenki tisztában van azzal, hogy a nátha, a meghűlés nem tartozik a halálos betegségek közé, de amikor lesújt, legszívesebben azonnal ágyba feküdnénk miatta. Legszerencsésebb, ha ezt meg is tehetjük.

Ha köhög, tüsszög, náthás, hurutos a szeme, a legjobb, amit tehet, hogy legalább egy-két napra "kivonja magát a forgalomból", és megajándékozza magát a gyógyulásra szánt idővel. Ha olyan szerencsés, hogy ezt meg is teheti, használja ki! A szervezete hálás lesz ezért a figyelemért is, fokozott munkabírással, tartósan jó közérzettel "fizet érte".

A téli influenzás időszakban általában a visszafogottabb étkezéseket javasolják megbetegedett családtagjaiknak. Az erős diéta azonban legyengíti az immunrendszert, és szabad utat enged a vírusoknak.

A drasztikusan csökkentett, szervezetünkbe bevitt kalóriák megnehezítik testünk védekezését a vírusokkal szemben - feltételezik amerikai kutatók, miután a jelenséget egereken végzett kísérletek során már bebizonyították.

 

Forrás: Webbeteg

Az influenzavírus tovább marad életképes a levegőben akkor, ha az abszolút páratartalom alacsony, állapították meg amerikai tudósok. Ezzel tudományosan bebizonyosodott az az ősi tapasztalat, hogy a hideg téli hónapokban több ember betegszik meg influenzában, mint máskor.

Amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony - mint a betegség csúcsidőszakában, januárban és februárban - akkor a vírus tovább marad életképes és a fertőzési arány növekszik.

 

Forrás: Független hírügynökség

Tudósok végre kiderítették, hogy miért pont télen van influenzajárvány: a vírus a hideg és száraz levegőt szereti. Ráadásul a szervezetünk a hidegben nem tudja elég gyorsan eltakarítani a kórokozót.

Eddig nem tudtuk a választ arra az egyszerű kérdésre, hogy miként terjed az influenza, és hogy a járvány miért éppen télen vonul végig a fél világon. Egy 1919-es orvosi feljegyzésnek hála új kísérleteket indítottak a témában, így minden kiderült az ádáz kórokozóról.

 

Ezen valószínűleg sokan gondolkodnak így a járvány kellős közepén. Az influenzavírusok egész évben léteznek, mégsem hallani arról, hogy valaki nyáron betegedne meg ebben az igen kellemetlen és bizonyos esetekben súlyos szövődményekkel járó nyavalyában.

Születtek persze az idők során mindenféle elméletek arról, hogy miért télen támad a régen spanyolnátha néven emlegetett influenza, és valamennyi igazságtartalma valamennyinek van.
Az egyik szerint például a járványok kialakulásának az az oka, hogy a hideg évszakban többet vagyunk zárt helyiségekben és kevesebbet szellőztetünk, így könnyebben átadjuk egymásnak a betegséget.

 

Hónapok óta az influenza-járványoktól hangos a sajtó. Az emberek nagy része azonban bizalmatlan az új előállított védőoltással szemben, és inkább a preventív módszerekben bízik.

 

 

Ebben az esetben is hatékony megoldás lehet a sóterápia, amely erősíti az immunrendszert és gyors javulást eredményez légúti betegségek esetén.

 

További információ ->

Az új influenza vírus okozta fertőzés tünetei ugyanolyanok, mint a szezonális influenzáé: tehát hirtelen kezdődő hőemelkedéssel vagy lázzal indul, és gyengeség, levertség, általános fájdalom, végtag, izom, ízületi és fejfájás kíséri. Ezen kívül sokaknál jelentkezik torokfájás, nátha, a betegek egy része hányást és hasmenést is tapasztal. Az influenza "kötelező" tünete a magas láz és az az érzés, mintha az emberen "átment volna egy úthenger" vagy kicsavarták volna.

Az influenza gyanúja esetén is orvoshoz kell fordulni, mert a szövődmények rendkívül komolyak komolyak, sőt az életet is veszélyeztetők lehetnek.

 

 

 

Az orvos alapos vizsgálat és esetleges laboratóriumi, köpet- és röntgen-vizsgálat után állítja fel a diagnózist. Ezekre a vizsgálatokra szükség lehet a bakteriális felülfertőzés, illetve az esetleges szövődményes tüdőgyulladás kizárása céljából.

Az influenza ágynyugalmat igényel. A betegség első 4-5 napján nem ajánlott közösségbe menni, mert az influenza vírusa erősen virulens és fertőző; könnyen átterjedhet másokra, és komolyabb járvány alakulhat ki.

Az influenza vírus elszaporodását a szervezetben rendszerint hidegrázás és láz jelzi. A testhőmérséklet hirtelen nagyon magasra, akár 40 C fokra is felszökhet. Gyakran orrfolyás és torokfájás kíséri az első tüneteket. A végtagokban jelentkező izomfájdalom is jellegzetes tünet. Fáradtság, levertség, fejfájás, szédülés, köhögés és hasmenés is gyakran előfordul az influenza során.

 

 

 

 

 

 

Az influenza és a megfázás tünetei hasonlóak, mégis két külön betegségről van szó.

Sokan összekeverik a náthát és az influenzát. Azt hiszik, hogy az utóbbi csak egy komolyabb meghűlés, amit nem kell kezelni, és nyugodtan kihordhatjuk lábon. Ez nagy tévedés.

 

 

Csöpög az orrunk, könnyezik a szemünk, állandósult a tüsszögés, elesettnek érezzük magunkat? Ez a meghűlés vagy nátha. Ez ellen a cseppfertőzéssel terjedő betegség ellen nem létezik védőoltás, és nem is érdemes próbálkozni vele, hiszen a lefolyása gyors. Hasonlóan az influenzához ezt is vírus okozza.

 

Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő, akár járványos méreteket is öltő megbetegedéseket.

 

Az orvoslás atyja, Hippokratész Kr.e. 412-ben számolt be először influenzáról, az első dokumentált influenzajárvány 1580-ban volt. A leghíresebb, az 1918-1919-es "Spanyol nátha" 20 millió áldozatot követelt szerte a világon, de még sokan emlékezhetnek az "ázsiai influenzára" is 1957-58-ban vagy az 1968-69-es "Hong Kong-i" influenzajárványra.