A betegségnek négy alapvető típusa van: tartósan súlyos, tartósan középsúlyos, tartósan enyhe és időszakos enyhe. 

• Az asztmás rohamok tipikusan epizódszerűek. A rohamok közt eltelt idő mérhető napokban, hónapokban, esetleg években is.
  
• A nagyrohamnak általában vannak árulkodó előjelei, de ezek egyénenként változnak. Néhány embernek viszket az álla vagy a torka, kiszárad a szája, fájdalmat érez köhögéskor, szorít a mellkasa, esetleg fáradt lesz és ingerlékeny.

A pennsylvaniai Pittsburgh Egyetemen dolgozó Dr. Fernando Holguin kollégái segítségével 85 asztmás gyermek vizsgálatával kutatta, vajon a levegő szennyezettsége hatást gyakorol-e az asztmapipák használhatóságára, vagy sem.

A kutatásban résztvevő 7-12 éves korú asztmában szenvedő gyerekek mind Mexico Cityben éltek, ahol a légszennyezettségi mutatók nagyon magasak az óriási forgalomnak köszönhetően. A gyerekek három csoportba tartoztak, tüneteik súlyossága szerint: közülük 53-nak enyhe, időszakos asztmás tünetei voltak, 20-an enyhe, de állandó asztmától szenvedtek, míg 12 gyermek esetében közepes asztmát diagnosztizáltak.

A legfrissebb kutatások szerint az érettségizett asztmások tünetei kevésbé súlyosak, mint iskolázatlanabb társaiké, akik gyakrabban látogatják a sürgősségi osztályokat is.

Azok az asztmások, akik kevesebb, mint tizenkét évet jártak iskolába, rosszabbul kontrollálják betegségüket, és sűrűbben szorulnak sürgősségi ellátásra is - írják kanadai kutatók a Respiratory Research folyóiratban. A képzetlenebb betegcsoport tagjai saját beszámolójuk szerint 55 százalékkal többször kerültek sürgősségi osztályra az elmúlt évben.

 

A köhögést három típusba lehet sorolni. Az első a sokak számára ismert ugató köhögés. Ez a köhögés sokszor a legváratlanabbul, az éjszaka közepén jelentkezik. Gyermekünk kutyaugatás szerűen köhög, rekedt, belégzése nehezített.
Ezt a köhögést a gége illetve a gége alatti terület gyulladása eredményezi, melyet leggyakrabban vírusfertőzés okoz. A gége gyulladásakor a légutak kiszáradnak, a nyálkahártya megduzzad, ezáltal a légutak szabad átjárhatósága a levegő számára csökken.

A légúti allergia esetén  alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. Éppen ezért legtöbbször komoly gyógyszereket kapnak az allergiás betegek még komolyabb mellékhatásokkal. Hörgőtágító készítményeket, szteroidokat, esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással).

A korábban forgalomba hozott antihisztaminok leggyakoribb mellékhatása az álmosság.
A nyálkahártyalohasztó szerek emelhetik a vérnyomást, további mellékhatása lehet az álmatlanság, zavartság, zavart vizeletürítés.

 

A légúti allergia egy speciális gyulladás. Ezért a gyulladáscsökkentés és az immunerősítés jelenti a kezelést.
Az ilyenkor alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.

 

A kezelés során hörgőtágító készítményeket, szteroidokat (mellékhatásokkal), esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással) is javasolhatnak.
Emellett számos alternatív megoldás létezik a légúti allergia kezelésére.

A téli influenzás időszakban általában a visszafogottabb étkezéseket javasolják megbetegedett családtagjaiknak. Az erős diéta azonban legyengíti az immunrendszert, és szabad utat enged a vírusoknak.

A drasztikusan csökkentett, szervezetünkbe bevitt kalóriák megnehezítik testünk védekezését a vírusokkal szemben - feltételezik amerikai kutatók, miután a jelenséget egereken végzett kísérletek során már bebizonyították.

 

Forrás: Webbeteg

Az influenzavírus tovább marad életképes a levegőben akkor, ha az abszolút páratartalom alacsony, állapították meg amerikai tudósok. Ezzel tudományosan bebizonyosodott az az ősi tapasztalat, hogy a hideg téli hónapokban több ember betegszik meg influenzában, mint máskor.

Amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony - mint a betegség csúcsidőszakában, januárban és februárban - akkor a vírus tovább marad életképes és a fertőzési arány növekszik.

 

Forrás: Független hírügynökség

 

Ezen valószínűleg sokan gondolkodnak így a járvány kellős közepén. Az influenzavírusok egész évben léteznek, mégsem hallani arról, hogy valaki nyáron betegedne meg ebben az igen kellemetlen és bizonyos esetekben súlyos szövődményekkel járó nyavalyában.

Születtek persze az idők során mindenféle elméletek arról, hogy miért télen támad a régen spanyolnátha néven emlegetett influenza, és valamennyi igazságtartalma valamennyinek van.
Az egyik szerint például a járványok kialakulásának az az oka, hogy a hideg évszakban többet vagyunk zárt helyiségekben és kevesebbet szellőztetünk, így könnyebben átadjuk egymásnak a betegséget.

Csecsemőkori szeborreás ekcéma általában fél évesnél fiatalabb kisbabáknál alakul ki. A fejen sárgás, zsíros felrakódás keletkezik mely alatt piros kiütések jelenhetnek meg.

Numullaris ekcéma, mely felnőtteknél jelentkezik a végtagokon. Kerek vagy ovális, piros foltok alkotják. Gyakran előfordul olyanoknál,akik gyerekkorukban atópiás ekcémában szenvedtek.

Statis ekcéma, legtöbbször a lábszáron megjelenő bőrbetegség.
Rossz visszérkeringés mellett szokott fellépni, ezért vénás eredetű ekcémának is nevezik.

Az ekcémának több fajtája létezik. Ezek közül a leggyakoribbak: atópiás ekcéma, mely leggyakrabban csecsemőkorban alakul ki egy-egy testtájon. Jellemző tünetei a száraz,viszkető bőr.

Kontakt ekcéma, melynek két fajtája van. Az allergiás kontakt ekcéma és az irritatív kontakt ekcéma. Az allergiás ekcémáról akkor beszélhetünk amikor az immunrendszer egy bizonyos anyaggal találkozva erősen védekezik. Ez válthatja ki a bőr pirosodást. Az irritatív ekcéma akkor jelenik meg, amikor a bőrt közvetlenül károsítja valamilyen anyag (pl: gyapjú,szintetikus textíliák,kozmetikumok, mosószer).

Az influenza vírus elszaporodását a szervezetben rendszerint hidegrázás és láz jelzi. A testhőmérséklet hirtelen nagyon magasra, akár 40 C fokra is felszökhet. Gyakran orrfolyás és torokfájás kíséri az első tüneteket. A végtagokban jelentkező izomfájdalom is jellegzetes tünet. Fáradtság, levertség, fejfájás, szédülés, köhögés és hasmenés is gyakran előfordul az influenza során.

 

 

 

 

 

 

Az influenza és a megfázás tünetei hasonlóak, mégis két külön betegségről van szó.

Sokan összekeverik a náthát és az influenzát. Azt hiszik, hogy az utóbbi csak egy komolyabb meghűlés, amit nem kell kezelni, és nyugodtan kihordhatjuk lábon. Ez nagy tévedés.

 

 

Csöpög az orrunk, könnyezik a szemünk, állandósult a tüsszögés, elesettnek érezzük magunkat? Ez a meghűlés vagy nátha. Ez ellen a cseppfertőzéssel terjedő betegség ellen nem létezik védőoltás, és nem is érdemes próbálkozni vele, hiszen a lefolyása gyors. Hasonlóan az influenzához ezt is vírus okozza.

 

Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő, akár járványos méreteket is öltő megbetegedéseket.

 

Az orvoslás atyja, Hippokratész Kr.e. 412-ben számolt be először influenzáról, az első dokumentált influenzajárvány 1580-ban volt. A leghíresebb, az 1918-1919-es "Spanyol nátha" 20 millió áldozatot követelt szerte a világon, de még sokan emlékezhetnek az "ázsiai influenzára" is 1957-58-ban vagy az 1968-69-es "Hong Kong-i" influenzajárványra.