Mivel a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is megterhelést jelent a szervezetnek, jó ha tudjuk, hogyan védekezhetünk a por ellen?

A szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A por a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, és vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.

Fontos, hogy az immunrendszert egyensúlyban tudjuk tartani, hogy képes legyen felismerni és elpusztítani a kórokozókat, de ne legyen túl aktív, és ne támadja meg a szervezetet.
Az immunrendszer legnagyobb ellensége a folyamatos stressz, a hajszolt munkahelyi légkör, a túlzott aggodalom, a veszekedés és a félelem.

Mindezek hatására a mellékvese a normálisnál több kortizol hormont termel, ez pedig megzavarja az immunsejtek működését, tehát gyengíti a test egész védekezőrendszerét.

 

Az immunrendszer a szervezet legfontosabb védelmező rendszere, amely támadásba lendül a baktériumok és vírusok ellen. A kórokozók szerencsés esetben gyengébbnek bizonyulnak, és elpusztulnak, még mielőtt bármi bajt okoznának. Néha viszont a falósejtek túllépnek saját hatáskörükön, és megtámadják, illetve elpusztítják a szervezet normális, egészséges sejtjeit is. Ilyenkor beszélünk auto-immunbetegségről. Jellegzetes példa erre a reuma, a pikkelysömör vagy a krónikus gyulladásos bélbetegségek.

Ha allergiát okozó anyag kerül krónikus orrüreg-gyulladásos (szinuszitisz) betegek orrába, fokozódik a gyulladásos válasz, melyet röntgen- és ultrahangos vizsgálat is megerősített - olvasható az Archives of Otolaryngology - Head & Neck Surgery című folyóirat lapjában a hollandiai Bredában található Allergiás Kutatási Alapítvány munkatársainak tanulmánya.

Az már eddig is ismert volt, hogy a nazális allergének az orrnyálkahártya gyulladását okozzák, azonban a melléküreg gyulladást korábban senki nem írta le.

A légúti allergia esetén  alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. Éppen ezért legtöbbször komoly gyógyszereket kapnak az allergiás betegek még komolyabb mellékhatásokkal. Hörgőtágító készítményeket, szteroidokat, esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással).

A korábban forgalomba hozott antihisztaminok leggyakoribb mellékhatása az álmosság.
A nyálkahártyalohasztó szerek emelhetik a vérnyomást, további mellékhatása lehet az álmatlanság, zavartság, zavart vizeletürítés.

 

A légúti allergia egy speciális gyulladás. Ezért a gyulladáscsökkentés és az immunerősítés jelenti a kezelést.
Az ilyenkor alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.

 

A kezelés során hörgőtágító készítményeket, szteroidokat (mellékhatásokkal), esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással) is javasolhatnak.
Emellett számos alternatív megoldás létezik a légúti allergia kezelésére.

 

 

 

A légúti allergia egy speciális gyulladás.
Az allergiás asztma vezető tünete az allergén belégzését követően váratlanul fellépő nehézlégzés, amelyet száraz köhögés és mellkasi feszülés érzése kísér.
A légzéskor a hörgők görcse miatt a kilégzés nehezített.
Egy rohamot kísérő sípolás gyakran szabad füllel is hallható.

Súlyosabb esetben nemcsak a kilégzés, de a belégzés is nehezített: a beteg a légzési segédizmait - a mellizmokat, a vállöv izmait, a nyaki izmokat - is igénybe veszi, ennek ellenére még a beszéd is nehezére esik.

Az elmúlt napokban a kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt a levegő szennyezettsége az ország számos területén jelentősen megemelkedett - közölte a környezetvédelmi tárca.

A szállópor koncentrációja - még a helyi szennyezéstől távol elhelyezett háttér mérőállomásokon is - meghaladja az egészségügyi határértéket, illetve több mérőállomás környezetében elérte vagy meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket is. A minisztérium ezért arra kéri a lakosságot, hogy kerüljék a forgalmas utakat, csomópontokat, aki teheti használja a tömegközlekedést, és ne fűtsön fával vagy szénnel.

Reményt adhat a dohányzó asztmásoknak, hogy a leszokással - legalább részben - visszafordítható a tüdőkárosodás. Holland kutatók megállapították, hogy amint megválnak káros szenvedélyüktől, javul a légutakat bélelő nyálkahártya duzzanata.

A dohányfüst fokozza a nyálkahártya megvastagodását, magyarázta Martine Broekema, az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine decemberi számában megjelenő tudományos közlemény vezető szerzője, a Groningeni Egyetem kutatója.

Ősi gyógymód, de még ma is az egyik leghatékonyabb: megfázás esetén a helyi meleg alkalmazása. Erre szolgál a gőzölés (vagyis inhalálás) és az annál sokkal egyszerűbben kivitelezhető "lámpázás", vagyis az infralámpa használata. Az infrasugarak ugyanis behatolnak a mélyebb területekre, mint pl. az orr melléküregeibe, és azokat felmelegítve segítik elő a gyógyulást, illetve akadályozzák meg a súlyosabb tünetek kialakulását.

A lakásban a szokásosnál is gyakrabban kell szellőztetni!

Mit tegyünk, ha megfáztunk?

A legfontosabb továbbra is a C-vitamin. Legalább ilyen lényeges a bőséges folyadékfogyasztás: meleg, de nem forró teát (a forróság ugyanis tönkreteszi a C-vitamint), gyümölcslét ajánlunk a legszívesebben.

Az orrdugulás ellen vény nélkül kaphatók orrcseppek, a megfelelőt annak ára, illetve alkalmazásának kényelmessége alapján érdemes kiválasztani. Ne feledjük, hogy gyerekek sok esetben nem kaphatják a felnőttek részére rendelkezésre álló szereket!

 

A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. A viszonylag enyhe megbetegedés miatt legyengült szervezetet ugyanis ilyenkor könnyebben érik el a más betegséget előidéző kórokozók. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrunkból kifújt váladék színesedik, a zöld, sárga váladék megjelenése már baktériumok jelenlétére utal.

Előzzük meg!

Sok mindent tehetünk a betegség megelőzéséért; környezetünk védelméről.
Saját védekezőképességünket a jól ismert C- vitaminnal javíthatjuk.

 

Sokféle, egymástól kisebb-nagyobb mértékben különböző vírus okozhatja a megfázást. Ezek mind szeretik a nedves, nyirkos időt, és keresik a kisebb ellenállóképességű embereket. Általában nem okoznak komolyabb megbetegedéseket, csak nagyon sok kellemetlenséget.

Az egyik legjellemzőbb tünet a nátha: az orrból csepegő váladék ilyenkor víztiszta, és az orr nyálkahártyájának megduzzadása miatt az orron át történő légzés is nehezített. Noha az nagyon is fontos volna, hiszen a belélegzett levegőnek fel kell melegednie testünk hőmérsékletére, s e folyamatban az orrban található, elsősorban ezt a hőszabályozási funkciót ellátó hajszálérgomolyag nagy szerepet játszik.

A régi vágású családorvosok egyik legkedveltebb szava volt az "ágynyugalom". Mit is jelent ez?

Azt, hogy a szervezetünk időt, lehetőséget kap arra, hogy teljes energiáját a gyógyulásra összpontosíthassa. Pihenéssel, kellemes meleggel segítünk visszanyerni erőit, ráadásul ez idő alatt a stressztől is megkíméljük.

Érdemes a lehető legjobban előkészülni, hogy zavartalanul tölthessük a regenerálódásra, gyógyulásra szánt időt.

Apróságok, de fontosak lehetnek: készítsünk oda az ágy mellé mindent, amire szükségünk lehet, hogy ne kelljen kiugrálni.

Egészségesen mindenki tisztában van azzal, hogy a nátha, a meghűlés nem tartozik a halálos betegségek közé, de amikor lesújt, legszívesebben azonnal ágyba feküdnénk miatta. Legszerencsésebb, ha ezt meg is tehetjük.

Ha köhög, tüsszög, náthás, hurutos a szeme, a legjobb, amit tehet, hogy legalább egy-két napra "kivonja magát a forgalomból", és megajándékozza magát a gyógyulásra szánt idővel. Ha olyan szerencsés, hogy ezt meg is teheti, használja ki! A szervezete hálás lesz ezért a figyelemért is, fokozott munkabírással, tartósan jó közérzettel "fizet érte".

 

Azok az asztmások, akik kevesebb, mint tizenkét évet jártak iskolába, rosszabbul kontrollálják betegségüket, és sűrűbben szorulnak sürgősségi ellátásra képzettebb társaiknál - áll a Respiratory Research decemberi számában. A képzetlenebb betegcsoport tagjai saját beszámolójuk szerint 55 százalékkal többször kerültek sürgősségi osztályra az elmúlt évben.


A 871 felnőttet vizsgáló szakértők szerint mindez nem az iskolázatlanságnak, hanem az azzal járó rosszabb anyagi körülményeknek köszönhető.