Megfelelő kezelés mellett allergiásként sem kell, hogy a betegség határozza meg az életünket. Érdemes azonban néhány javaslatot megfogadnunk annak érdekében, hogy a tüneteket még inkább csökkentsük.

 

Pollenszezonban a száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.

 

 

Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.

A légúti allergiáktól szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a környezetváltozás hatására tüneteik javulnak. Nyaralás alatt, vagy egy másik városban tartózkodva a panaszok valóban csökkenhetnek, de előfordulhat az is, hogy rosszabbodnak.

 

Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a pollenek mennyisége az ország egyes területein jelentős eltérést mutat. Mégsem a költözés jelenti a megoldást. Azt gondolnánk, hogy a pollenallergia a vidéken élőket sújtja leginkább.

Számos szőrös vagy tollas állat képes az arra érzékenyekből allergiás reakciót kiváltani. Az állatok nyálában, vizeletében, ürülékében található fehérjék, a bőrmirigyek váladéka vagy apró, elhalt hámsejtek mind allergizálhatnak. A lakásban tartott állat szőrének hosszúsága tehát inkább csak a takarítás, és nem az allergia megelőzésének szempontjából lényeges szempont.

Az allergiát tehát nem szabad fél vállról vennünk, megfelelő kezelés mellett a beteg életminősége jelentősen javítható, a súlyos szövődmények is elkerülhetők.

Amíg valaki „csak" tüsszög és orrfolyástól szenved, könnyen legyinthet az allergiára. A hónapokon át tartó tünetek azonban az életminőséget is negatívan befolyásolják. Az éjszakai orrdugulás miatt a beteg alvása nem pihentető, így napközben is fáradtabb, ingerlékenyebb lehet.
A nem megfelelően kontrollált pollenallergia akadályozhatja a szabadban végzett tevékenységeket: a sportolást, kertészkedést vagy kirándulást.

Tény, hogy az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás sok krónikus betegség megelőzésében segít. Az allergia kialakulásában azonban döntő szerepet játszik az öröklődés. Egy allergiás szülő esetén 30 százalék, ha mindkét szülő allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Az egészséges életmód önmagában sajnos nem jelent garanciát a betegség ellen. Számos, tőlünk független környezeti tényező is előhívhatja a tüneteket: a fokozott stressz, a légszennyezettség, sőt a higiéne hipotézis szerint az allergia kialakulásához hozzájárulhat a túlzott tisztaság is.

Sokan gondolják, ha korábban nem jelentkezett náluk légúti allergia, egy bizonyos kor után már nem is kell tartaniuk a tünetektől. Az allergia azonban nem korfüggő, bármely életszakaszban jelentkezhet, sőt a betegek legnagyobb százaléka épp a kamasz, fiatal felnőtt, 20-30 éves korosztály tagjai közt található.

 

Az allergiával kezelt betegeknél az új, súlyosabb tünetek hátterében gyakran munkahelyi, magánéleti konfliktus áll.

 

Orrfolyás, tüsszögés, viszkető szemek, nehézlégzés. Az allergiás tünetekkel vívott harcban sokszor feladjuk a küzdelmet. Beletörődünk, hogy közérzetünk időszakosan, vagy akár egész évben gyógyszeres kezeléssel sem lesz tökéletes. Az autogén tréning segítségével azonban átvehetjük az irányítást és nem kell, hogy az allergia határozza meg az életünket.