Emberek milliói számára lehet hasznos a Pennsylvaniai Állatorvosi Egyetem immunológiai felfedezése. A kutatók az immunrendszerben korábban nem leírt sejtpopulációt azonosítottak, mely kétélű fegyver lehet a szervezet számára: ezek a sejtek harcolnak a fertőzésekkel szemben, azonban a káros immunválasz allergiához és asztmához vezethet.

Ezt a populációt multipotens őssejteknek nevezik. Úgy tűnik, az aktiváció az allergénnel való találkozás, illetve féregfertőzés hatására következik be, és egyike az immunrendszer legkorábbi válaszreakcióinak.

Nem számít, milyen gyakran takarítunk, a port valahogy sosem sikerül teljesen kiirtani. De honnan jön az a sok por?

Az Environmental Science and Technology című lapban nemrég megjelent cikk szerint a legtöbb por a házon belülről származik.

Bár a por ártalmatlannak tűnhet, a legújabb elemzések szerint nagy koncentrációban tartalmaz DDT-t, ami egy 40 évvel ezelőtt betiltott rovarölőszer.
A porban ezen kívül találtak még ruhaanyag maradványokat, bútor és tégladarabkákat, halott rovarok maradványait, emberi bőrt és poratkákat.

Az időjárásváltozás következményeit sok esetben még a tudósok sem látják előre. Annyi azonban bizonyos, hogy a betegek már most is a megszokottnál intenzívebb panaszokkal küzdenek.

A korábbi években a növények virágzása a pollennaptárban leírtak szerinti sorrendben követte egymást. A tavalyi és az idei évben azonban a megszokott rend felborult. A hosszúra nyúlt téli időszak után szinte egyik napról a másikra köszöntött be a tavasz. Ennek következtében például a korábban már januárban-februárban virágzó mogyoró és éger pollenszórása most egybe esik a márciusi allergén növények - nyír, nyár, kőris - virágzásával.

A környezeti változások hatására nemcsak a korábbi betegek állapota romlik, de egyre többeknél jelentkezik érzékenység.

 

A klímaváltozás több szempontból jelentősen megnehezíti az allergiás betegek számára a tünetek kezelését -magyarázza dr. Magyar Donát, aerobiológus. A környezetszennyezés következtében létrejövő magasabb szén-dioxid koncentráció és a hőmérséklet emelkedésének együttes következtében a parlagfű pollentermelése és virágzásának időtartalma megnő.

Csúcsidőszakában van a ciprus- és tiszafafélék virágzása, erősödik a nyár, a kőris, a szil, a nyír és a fűz pollenszórása.
A napsütéses, meleg idő következtében a 12. héten az országos összpollenterhelés nagy mértékben emelkedett – az előző heti terhelésnek közel kétszeresét mérték, ami magasabb, mint az előző évi legmagasabb heti összpollenszám - áll az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentésében. Az átlagos tendenciától eltérően néhány állomáson csökkent az összterhelés – a legerősebben Pécsett, Zalaegerszegen és Győrött.

 

Az év nagyobbik fele gyakorlatilag „allergiaidény”, tavasztól őszig tart. Bizonyos allergének csak rövid ideig keserítik meg életünket, de vannak olyanok is, melyek hónapokon át befolyásolják mindennapjainkat. Alábbi cikkünkben a fontosabb allergizáló növényeket gyűjtöttük össze!

Ha viszont nem szeretné az allergiszezont tüsszögve tölteni, még most jelentkezzen be sóterápiás kezelésre!

Ernyősök

sárgarépa, kapor, lestyán, kömény, zeller, koriander, petrezselyem
Virágzás: májustól novemberig.

Nyúlszőr allergia, toll és plüss, locsolókölni, tojás...

A nyúlszőr allergia a tesztek eredményei szerint nem ritka, a tünetek között szénanátha, asztma és csalánkiütés is szerepel. Ha házi kedvencként a nyulat választjuk, lehetőség szerint tartsuk a kertben vagy az erkélyen. Rendszeresen fürdessük, és a szőrét keféljük át, a ketrecét tisztítsuk meg, az almot cseréljük, így csökkenthető a lakásban elszóródó allergén mennyiség. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szüksége

s lehet.

Nyuszi, barka, locsolókölni, tojás. Az ünnep elengedhetetlen kellékei, sokak számára jelenlétük mégis többet árt, mint gondolnánk.

Mire lehetünk allergiásak?
Például a barkára.

 Barka
A húsvéti dekoráció elengedhetetlen kelléke. A gyerekek is kedvelik, selymes puhasága miatt, felnőttként pedig szívesen dobjuk fel a lakás hangulatát egy csokor vázába helyezett barkával. A köznyelv „barkának" nevezi a fűzfa vesszőin található szórt állású rügyeket, és néha magát a fűzfavesszőt is.

Sokat tehetünk az allergiás tünetek csökkentéséért, ha már most felkészítjük a  szervezetünket a „támadásra". A száraz sóterápián kívül magunk is megerősíthetjük  szervezetünk védekezőképességét, ha betartunk néhány életmódbeli szabályt.

- Figyeljünk az A-, a B-, a C-, és az E-vitaminok pótlására, amelyek nem csak a nyálkahártyát védik, de természetes „antiallergénként" is hatnak. A legjobb, ha természetes forrásból, frissen préselt vagy bio zöldség- és gyümölcslevekből fedezzük a napi szükségletünket.

Az elmúlt hetekben a legtöbb mérőállomáson a mogyoró (Corylus) virágporszemei voltak jelen legnagyobb mennyiségben a csapdákban, napi koncentráció értéke azonban még nem érte el sehol sem a nagyon magas szintet – 7 városban magas, 7-ben közepes, Szolnokon alacsony szintet mértek. Az éger (Alnus) összpollenszáma kissé alacsonyabb volt, azonban Mosdóson és Zalaegerszegen a hét utolsó napján meghaladta a nagyon magas határértéket is. A legtöbb állomáson még közepes, Veszprémben, Győrött és Békéscsabán magas koncentrációban regisztrálták.