Fejlettek betegsége...,
2004-ben készítették azt a globális felmérést (Global Burden of Asthma Report), melyből világosan kitűnik, hogy az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség szerte e világon, még aggasztóbb azonban, hogy a betegszám rohamosan növekszik. Orvosok és szociológusok egyetértenek abban, hogy minden valószínűség szerint a fokozódó urbanizáció szaporítja a betegek számát. Erre bizonyíték, hogy az ipari nagyhatalmak, az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland regisztrálták a legtöbb beteget, de ugyancsak érintettek a rohamosan iparosodó országok is, Brazília, Peru, Dél-Afrika.

Megelőzés   
   
Az asztmás megbetegedés megelőzése az allergiás eredetűeknél családi hajlam esetén egész kicsi gyermekkorban kezdődik. A lehetséges és gyanús allergének tudatos elkerülésével, illetve mindenféle allergiás tünet szakszerű kezelésével. A már kialakult betegségben a nehézlégzéses rohamok szintén az ismert kiváltó tényezőket kell elkerülni. Ha terhelésre jelentkezik, akkor előzetes gyógyszerbevétellel lehet kivédeni a rohamot.

Gyógyulási esélyek   
   
Mivel az asztma genetikai adottságok talaján álló hajlam esetén jelentkezhet, az asztmás, szénanáthás betegeket meggyógyítani egyelőre nem lehet, de tüneteiket, panaszaikat, s főleg az ezek mögött álló és elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat meg lehet állítani, vagy meg lehet szüntetni.

Diagnózis   
   
Hiába egyértelműek a tünetek, a betegség eredetének kiderítése miatt mindig alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, illetve kizárása.
Az asztma diagnózisának felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik.
A vitálkapacitás-mérés tünetmentes betegeknél mutathat normális értékeket, aktív mozgás után azonban - gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre - a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 %-kal csökken.