Diagnózis   
   
Hiába egyértelműek a tünetek, a betegség eredetének kiderítése miatt mindig alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, illetve kizárása.
Az asztma diagnózisának felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik.
A vitálkapacitás-mérés tünetmentes betegeknél mutathat normális értékeket, aktív mozgás után azonban - gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre - a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 %-kal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a pácienseket.

Kezelés   
   
Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése.
A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában - szájon át - vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet.
A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztma alapját képező - sokszor allergiás eredetű - gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek megelőzésére alkalmasak, és így a mai modern asztma kezelés alapját jelentik. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.

A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak - a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján - megfelelően különböző.
Jelenleg a legkorszerűbb gyógymódnak számít a gyógyszerek száraz por formájában történő belélegzése. 4-5 évnél fiatalabb gyerekek számára a hajtógázas spray vagy az elektromos porlasztó jelenti a megoldást.
Ma már az a cél, hogy a hörgőtágítót és a gyulladáscsökkentőt lehetőleg egy készülékből tudja magának adagolni a beteg.
Enyhe esetben a tünetekért elsősorban felelős hisztamin ellen ható gyógyszerek is elegendőek szénanáthás betegnél. Ha azonban naponta több órán át kínzó nátha és orrdugulás jelentkezik, akkor ezt ki kell egészíteni az orrba bejuttatott gyulladáscsökkentő (szteroid) készítményekkel.

 

 

Forrás: hazipatika.com