Tünetek

Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár. Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített. Az asztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, de annál mélyebbre húzódik, és nem, gyógyul, továbbá hátterében nem mutatható ki kórokozó vírus vagy baktérium. A hurutos légutakra jellemző nyálka tovább szűkíti a hörgőket.

A betegek többsége az ún. enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti. Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségükben ebből a betegcsoportból kerülnek ki. Ezek a betegek sokszor nem is tudnak asztmájukról, évekig tünetszegények lehetnek, előfordul, hogy csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra. A légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokhoz és a légzésfunkció beszűküléséhez vezető gyulladás már az asztma korai stádiumában is zajlik, tehát fontos volna minél előbb felkeresni az orvost az asztmagyanús tünetekkel.

Diagnózis

Hiába egyértelműek a tünetek, a betegség eredetének kiderítése miatt mindig alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, illetve kizárása. Az asztma diagnózisának felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik. A vitálkapacitás-mérés tünetmentes betegeknél mutathat normális értékeket, aktív mozgás után azonban - gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre - a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 %-kal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a pácienseket.