Okok   
   
Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házipor, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz.
A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra.

Kezelés   
   
Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában - szájon át - vagy injekció formájában is.

 Tünetek

Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár. Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített.

 Rövid leírás

Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni.

Előfordulás

Magyarországon az össznépesség 2-3 %-át érinti az asztma. Gyermekek között a gyakoriság országosan még nem éri el az egy százalékot, de a betegek száma folyamatosan nő.

Allergia, asztma
Szinte mindennap halljuk és magunk is használjuk ezeket a fogalmakat. Nem csoda, hisz a betegek számának növekedése magával hozta azt a jelenséget, hogy ezek a szavak az orvosi szakzsargonból mindennapi szótárunk részévé váltak. De mennyire tudatosan használjuk ezeket a fogalmakat, tisztában vagyunk-e pontos jelentésükkel? Mindennapi orvosi tevékenységem során úgy érzékelem, hogy még a tünetes betegek nagy része sincs tisztában e szavak hátterével.

Országosan csaknem kétszeresére emelkedett az allergén gombaelemek légköri mennyisége.

Lecsengőben van a fenyőfélék, végéhez közeledik a bodza pollenszórása, egyre erősödik a csalánféléké, a bálványfáé és a hársé, folyamatosan virágoznak a pázsitfűfélék, a lórom, az útifű, és a kende - áll az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának 23. heti jelentésében, melyet az Országos Környezetegészségügyi Intézet közölt.

Országszerte minden állomáson messze kiugró mennyiségben regisztrálták a csalánfélék (Urticaceae) pollenszemeit – Tatabánya és Szombathely kivételével minden állomáson magas koncentrációban detektálták.

Befulladsz? A nyár a jó idő, a szabadtéri programok időszaka. Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szmog és más szennyeződések, allergének sokszor akár rohamok kialakulásához is vezethetnek.


A nyár a jó idő, a szabadtéri programok időszaka.
Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szennyeződések, allergének akár rohamok kialakulásához is vezethetnek. Nézzünk néhány apró odafigyelést igénylő lépést, melyek segítségével a kellemetlenségek megelőzhetők.

A legtöbb allergiás pontosan tudja, milyen kellemetlenek a tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel teli hónapok, ám az allergia nemcsak emiatt lehet rossz hatással az életünkre. Az Amerikai Pszichiáterek Társasága (American Psychiatric Association - APA) szerint a depresszió is súlyosabbá válhat az allergiás időszakokban.

Dr. Partam Manalai, baltimore-i pszichiáter, a University of Maryland School of Medicine kutatója és társai 100 depresszióban szenvedő önkéntest vizsgáltak.

Megfelelő kezelés mellett allergiásként sem kell, hogy a betegség határozza meg az életünket. Érdemes azonban néhány javaslatot megfogadnunk annak érdekében, hogy a tüneteket még inkább csökkentsük.

Pollenszezonban a száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.

Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.

A légúti allergiáktól szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a környezetváltozás hatására tüneteik javulnak. Nyaralás alatt, vagy egy másik városban tartózkodva a panaszok valóban csökkenhetnek, de előfordulhat az is, hogy rosszabbodnak.

Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a pollenek mennyisége az ország egyes területein jelentős eltérést mutat. Mégsem a költözés jelenti a megoldást. Azt gondolnánk, hogy a pollenallergia a vidéken élőket sújtja leginkább.