Sokféle, egymástól kisebb-nagyobb mértékben különböző vírus okozhatja a megfázást. Ezek mind szeretik a nedves, nyirkos időt, és keresik a kisebb ellenállóképességű embereket. Általában nem okoznak komolyabb megbetegedéseket, csak nagyon sok kellemetlenséget.

Az egyik legjellemzőbb tünet a nátha: az orrból csepegő váladék ilyenkor víztiszta, és az orr nyálkahártyájának megduzzadása miatt az orron át történő légzés is nehezített. Noha az nagyon is fontos volna, hiszen a belélegzett levegőnek fel kell melegednie testünk hőmérsékletére, s e folyamatban az orrban található, elsősorban ezt a hőszabályozási funkciót ellátó hajszálérgomolyag nagy szerepet játszik.

A régi vágású családorvosok egyik legkedveltebb szava volt az "ágynyugalom". Mit is jelent ez?

Azt, hogy a szervezetünk időt, lehetőséget kap arra, hogy teljes energiáját a gyógyulásra összpontosíthassa. Pihenéssel, kellemes meleggel segítünk visszanyerni erőit, ráadásul ez idő alatt a stressztől is megkíméljük.

Érdemes a lehető legjobban előkészülni, hogy zavartalanul tölthessük a regenerálódásra, gyógyulásra szánt időt.

Apróságok, de fontosak lehetnek: készítsünk oda az ágy mellé mindent, amire szükségünk lehet, hogy ne kelljen kiugrálni.

Egészségesen mindenki tisztában van azzal, hogy a nátha, a meghűlés nem tartozik a halálos betegségek közé, de amikor lesújt, legszívesebben azonnal ágyba feküdnénk miatta. Legszerencsésebb, ha ezt meg is tehetjük.

Ha köhög, tüsszög, náthás, hurutos a szeme, a legjobb, amit tehet, hogy legalább egy-két napra "kivonja magát a forgalomból", és megajándékozza magát a gyógyulásra szánt idővel. Ha olyan szerencsés, hogy ezt meg is teheti, használja ki! A szervezete hálás lesz ezért a figyelemért is, fokozott munkabírással, tartósan jó közérzettel "fizet érte".

 

Azok az asztmások, akik kevesebb, mint tizenkét évet jártak iskolába, rosszabbul kontrollálják betegségüket, és sűrűbben szorulnak sürgősségi ellátásra képzettebb társaiknál - áll a Respiratory Research decemberi számában. A képzetlenebb betegcsoport tagjai saját beszámolójuk szerint 55 százalékkal többször kerültek sürgősségi osztályra az elmúlt évben.


A 871 felnőttet vizsgáló szakértők szerint mindez nem az iskolázatlanságnak, hanem az azzal járó rosszabb anyagi körülményeknek köszönhető.

A téli influenzás időszakban általában a visszafogottabb étkezéseket javasolják megbetegedett családtagjaiknak. Az erős diéta azonban legyengíti az immunrendszert, és szabad utat enged a vírusoknak.

A drasztikusan csökkentett, szervezetünkbe bevitt kalóriák megnehezítik testünk védekezését a vírusokkal szemben - feltételezik amerikai kutatók, miután a jelenséget egereken végzett kísérletek során már bebizonyították.

 

Forrás: Webbeteg

Az influenzavírus tovább marad életképes a levegőben akkor, ha az abszolút páratartalom alacsony, állapították meg amerikai tudósok. Ezzel tudományosan bebizonyosodott az az ősi tapasztalat, hogy a hideg téli hónapokban több ember betegszik meg influenzában, mint máskor.

Amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony - mint a betegség csúcsidőszakában, januárban és februárban - akkor a vírus tovább marad életképes és a fertőzési arány növekszik.

 

Forrás: Független hírügynökség

Tudósok végre kiderítették, hogy miért pont télen van influenzajárvány: a vírus a hideg és száraz levegőt szereti. Ráadásul a szervezetünk a hidegben nem tudja elég gyorsan eltakarítani a kórokozót.

Eddig nem tudtuk a választ arra az egyszerű kérdésre, hogy miként terjed az influenza, és hogy a járvány miért éppen télen vonul végig a fél világon. Egy 1919-es orvosi feljegyzésnek hála új kísérleteket indítottak a témában, így minden kiderült az ádáz kórokozóról.

 

Ezen valószínűleg sokan gondolkodnak így a járvány kellős közepén. Az influenzavírusok egész évben léteznek, mégsem hallani arról, hogy valaki nyáron betegedne meg ebben az igen kellemetlen és bizonyos esetekben súlyos szövődményekkel járó nyavalyában.

Születtek persze az idők során mindenféle elméletek arról, hogy miért télen támad a régen spanyolnátha néven emlegetett influenza, és valamennyi igazságtartalma valamennyinek van.
Az egyik szerint például a járványok kialakulásának az az oka, hogy a hideg évszakban többet vagyunk zárt helyiségekben és kevesebbet szellőztetünk, így könnyebben átadjuk egymásnak a betegséget.

Közismert, hogy az allergiásoknak a legveszélyesebb "ellenségei", leggyakoribb allergénjei éppen a közvetlen életterükben fordulhatnak elő legnagyobb számban.

Így például folyamatosan küzdeniük kell a lakásban előforduló háziporatka, penészgomba ellen, hiszen alapvetően meghatározza az állapotukat, találkoznak-e allergénekkel az otthon töltött idő alatt, vagy legalább ilyenkor viszonylagos védettséget élvezve, meg tud pihenni szervezetük. Gyakrabban és körültekintőbben kell takarítani tehát minden olyan lakásban, ahol allergiás családtag is él.

A közhiedelemmel ellentétben az allergiásoknak nem használ a páradús levegő. Még az asztmások is jól teszik, ha körülbelül 50 százalékos páratartalomnál megállnak, mert az ennél magasabb páratartalmú közeg jó élettér az atkáknak. Ha csak lehet, fogják vissza a fűtést is, ne legyen 20 foknál melegebb a lakásban.

Egy megkérdőjelezhető népi bölcsesség szerint egy gyerek akkor egészséges, ha mire felnő, "megeszik egy kiló piszkot". Ennek igazságtartalma annyi, hogy a lakókörnyezet túlzott sterilitása valóban nem egészséges, mert nem teszi lehetővé, sőt megakadályozza, hogy az első életévekben kifejlődjön, maximális teljesítőképességet érjen el az immunműködés.