Becslések szerint 300 millió ember él asztmával, minden nemzet és minden életkor képviselteti magát. Hosszadalmas krónikus betegség, így az egyes országok egészségügyi kasszáját jócskán megterheli, ami visszahat a betegszámra és az esetek súlyosságára.

Fejlettek betegsége...

2004-ben készítették azt a globális felmérést (Global Burden of Asthma Report), melyből világosan kitűnik, hogy az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség szerte e világon, még aggasztóbb azonban, hogy a betegszám rohamosan növekszik. Orvosok és szociológusok egyetértenek abban, hogy minden valószínűség szerint a fokozódó urbanizáció szaporítja a betegek számát. Erre bizonyíték, hogy az ipari nagyhatalmak, az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland regisztrálták a legtöbb beteget, de ugyancsak érintettek a rohamosan iparosodó országok is, Brazília, Peru, Dél-Afrika. Valamivel kevesebb az asztmások aránya Oroszország és Kína területén, az iparosodottabb régiók azonban itt is kimutathatóan érintettebbek.

...de az elmaradottabbak halnak bele!
Az asztma súlyosságát és az általa okozott halálesetek számát tekintve azonban fordított a helyzet. Amint ez várható, a fejlődő országokban kevesebb ugyan a beteg, megfelelő színvonalú kezelés híján azonban sokkal súlyosabb formában jelentkezik a kór, és viszonylag sokan vesztik életüket halálos kimenetelű asztmaroham miatt. Ennek megfelelően Kanadában, Nagy-Britanniában és Finnországban alig hal meg valaki asztmában, az amúgy kevésbé sújtott ázsiai országokban vagy Mexikóban viszont sok halálesettel kell számolnunk.
Kívül-belül rossz levegő
Az európai helyzet is világosan tükrözi az asztmás esetek hátterében álló faktorokat. Európa azon részein, ahol a légszennyezettség is nagy méreteket ölt, így a kelet-európai országokban több az asztmás. A légszennyezettség felmérésénél külön nézik a beltéri és kültéri levegő tisztaságát. Míg a települések levegőjét az autóforgalom és a járművek korszerű vagy épp korszerűtlen motorjai, valamint az iparterületek által kibocsátott füst és vegyi anyagok határozzák meg, addig a beltéri levegőszennyezés, mely az otthonok és a munkahelyek levegőminőségéből adódik, nem pusztán a fejlettségtől, de a helyi egészségkultúrától is függ. Európa és Ázsia számos részén - főleg Kínában, Délkelet-Ázsiában - használnak még az otthonokban nyílt tüzet, fatüzeléses kályhát, ami természetesen nem kedvez a légzőrendszer egészségének. Ez helyes építéssel és életmóddal, szellőztetéssel, legalábbis az otthonok szintjén, javítható.

A belterek levegőjének minőségét és az asztma elterjedtségét legjobban meghatározó faktor mégis a dohányzás. Oroszországé a világ negyedik legnagyobb cigarettapiaca, a világon értékesített cigaretták közül pedig minden harmadikat Kínában szívnak el, Vietnamban a férfiak háromnegyede dohányos. A számok önmagukért beszélnek.
Nézzünk körül itthon is
Az asztma Magyarországon is gyakori - gyermekek körében pedig egyenesen a leggyakoribb - krónikus betegség, melynek gyakorisága 2-5%, alig marad el a nyugat-európai átlagtól. A gyermekek körében ez az arány a fejlett országokban és hazánkban is 10 százalék körüli. Ennél szomorúbb adat, hogy az előfordulás folyamatosan nő: az asztmás gyermekek száma az elmúlt huszonöt év alatt hatszorosára(!) emelkedett. Van még mit javítani az asztma helyes kezelésén, ezen belül pedig a betegség karbantartásán, rosszabbodásának megelőzésén, az úgynevezett asztmakontrollon is. Míg az Egyesült Államokban 10 000 asztmásból évente négyet veszítenek el, addig nálunk harmincat.

Forrás: Házipatika.com