Befulladsz? A nyár a jó idő, a szabadtéri programok időszaka. Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szmog és más szennyeződések, allergének sokszor akár rohamok kialakulásához is vezethetnek.


A nyár a jó idő, a szabadtéri programok időszaka.
Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szennyeződések, allergének akár rohamok kialakulásához is vezethetnek. Nézzünk néhány apró odafigyelést igénylő lépést, melyek segítségével a kellemetlenségek megelőzhetők.

Az allergiával kezelt betegeknél az új, súlyosabb tünetek hátterében gyakran munkahelyi, magánéleti konfliktus áll.

 

Orrfolyás, tüsszögés, viszkető szemek, nehézlégzés. Az allergiás tünetekkel vívott harcban sokszor feladjuk a küzdelmet. Beletörődünk, hogy közérzetünk időszakosan, vagy akár egész évben gyógyszeres kezeléssel sem lesz tökéletes. Az autogén tréning segítségével azonban átvehetjük az irányítást és nem kell, hogy az allergia határozza meg az életünket.

Sokat tehetünk az allergiás tünetek csökkentéséért, ha már most felkészítjük a  szervezetünket a „támadásra". A száraz sóterápián kívül magunk is megerősíthetjük  szervezetünk védekezőképességét, ha betartunk néhány életmódbeli szabályt.

- Figyeljünk az A-, a B-, a C-, és az E-vitaminok pótlására, amelyek nem csak a nyálkahártyát védik, de természetes „antiallergénként" is hatnak. A legjobb, ha természetes forrásból, frissen préselt vagy bio zöldség- és gyümölcslevekből fedezzük a napi szükségletünket.

A legfrissebb kutatások szerint az érettségizett asztmások tünetei kevésbé súlyosak, mint iskolázatlanabb társaiké, akik gyakrabban látogatják a sürgősségi osztályokat is.

Azok az asztmások, akik kevesebb, mint tizenkét évet jártak iskolába, rosszabbul kontrollálják betegségüket, és sűrűbben szorulnak sürgősségi ellátásra is - írják kanadai kutatók a Respiratory Research folyóiratban. A képzetlenebb betegcsoport tagjai saját beszámolójuk szerint 55 százalékkal többször kerültek sürgősségi osztályra az elmúlt évben.

Az orrnyálkahártya feladata a belélegzett levegő tisztítása, felmelegítése és párásítása, ezért erekben gazdag, állandóan nedves a felszíne, és az ott lévő csillószőrökön megtapadnak a szennyeződések

Az orrdugulás és az orrváladékozás teljesen megakadályozhatja, hogy az orrunkon keresztül vegyünk levegőt, ami súlyos következményekkel járhat.

Ha ugyanis szájon át lélegzünk, nincs ami megszűrje a belélegzett levegőt a szennyeződésektől, és a felmelegítés is hiányzik.

A légúti allergia esetén  alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. Éppen ezért legtöbbször komoly gyógyszereket kapnak az allergiás betegek még komolyabb mellékhatásokkal. Hörgőtágító készítményeket, szteroidokat, esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással).

A korábban forgalomba hozott antihisztaminok leggyakoribb mellékhatása az álmosság.
A nyálkahártyalohasztó szerek emelhetik a vérnyomást, további mellékhatása lehet az álmatlanság, zavartság, zavart vizeletürítés.

 

A légúti allergia egy speciális gyulladás. Ezért a gyulladáscsökkentés és az immunerősítés jelenti a kezelést.
Az ilyenkor alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.

 

A kezelés során hörgőtágító készítményeket, szteroidokat (mellékhatásokkal), esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással) is javasolhatnak.
Emellett számos alternatív megoldás létezik a légúti allergia kezelésére.

 

 

 

A légúti allergia egy speciális gyulladás.
Az allergiás asztma vezető tünete az allergén belégzését követően váratlanul fellépő nehézlégzés, amelyet száraz köhögés és mellkasi feszülés érzése kísér.
A légzéskor a hörgők görcse miatt a kilégzés nehezített.
Egy rohamot kísérő sípolás gyakran szabad füllel is hallható.

Súlyosabb esetben nemcsak a kilégzés, de a belégzés is nehezített: a beteg a légzési segédizmait - a mellizmokat, a vállöv izmait, a nyaki izmokat - is igénybe veszi, ennek ellenére még a beszéd is nehezére esik.

Az influenza vírus elszaporodását a szervezetben rendszerint hidegrázás és láz jelzi. A testhőmérséklet hirtelen nagyon magasra, akár 40 C fokra is felszökhet. Gyakran orrfolyás és torokfájás kíséri az első tüneteket. A végtagokban jelentkező izomfájdalom is jellegzetes tünet. Fáradtság, levertség, fejfájás, szédülés, köhögés és hasmenés is gyakran előfordul az influenza során.

 

 

 

 

 

 

Az influenza és a megfázás tünetei hasonlóak, mégis két külön betegségről van szó.

Bizonyára sokan emlékeznek az egykori NDK szürke házaira, kormos iparnegyedeire, a kék füstöt eregető Trabantok és Wartburgok tucatjaira. Voltak vidékek, amelyeket sárgás-szürkés füst borított, s takart el a repülőn utazók szeme elől. A légszennyezettségben jelentős faktor volt a földrajzórákról ismert tény, az egykori DDR barnaszén-termelése, majd ennek elégetése áramtermelés céljából.

 

Nem lett volna tehát meglepő, ha e körülmények párosulva a szűkös egészségügyi ellátással igen megugrasztotta volna az NDK-állampolgárok között az asztmások számát.

• Tengerparti nyaralásnál figyeljünk arra, hogy a szél mindig a tenger felől fúj, ami sokszor nem is annyira magától értetődő!
• A pollenallergiások legyenek óvatosak a kerti és a szobanövényeik vásárlásakor! A nem virágzó levéldísznövények kedvező alternatívát jelentenek.
• Nedves, hideg időben a pollenszórás csekélyebb.
• A hajmosást ideális estére időzíteni, mert a napközben rá tapadt allergének eltávolíthatók, és így megakadályozható, hogy a párnáról újra és újra belélegezzük azokat.

A betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. Gyermekkorban főleg kisgyermekeknél vírusfertőzések kapcsán észlelünk hörgőgyulladást, amely következményesen hörgőszűkületet okoz, kifejezett nehézlégzéssel. Ezek a panaszok többnyire az őszi-téli időszakban jelentkeznek, az életkor előrehaladtával egyre ritkábban. Általában kisiskolás korban meg is szűnnek a panaszok. A tünetek súlyossága betegenként, és rohamonként változik, a rohamok gyakorisága is igen eltérő lehet.